A komáromi I. Osztályú Lovassági Laktanya
Az építés előzményei
A cs. és kir. 5. hadtest parancsnoksága nevében Frigyes főherceg táborszernagy 1903.
május 8-án a város polgármesteréhez intézett 780. számú átiratában értesítette a város
közönségét, miszerint:
„A cs. és kir. Hadügyminisztérium ajánlatunk folytán egy lovasezred törzsének, egy lovasosztály
törzsének, 4 századnak, a hozzá tartozó utászosztálynak és hadkiegészítő parancsnokságnak
Komáromba való áthelyezését kilátásba helyezte. Ezen ajánlatom tételénél arra törekedtem, hogy a
katonai érdekek előmozdítása mellett, Komárom város óhajának is eleget tehessek. Hogy a konkrét
tárgyalások mielőbb folyamatba tétethessenek, a polgármesteri hivatalt megkeresem, hogy a hadtestparancsnoksághoz
oly írásbeli kötelező nyilatkozatot terjesszen be, amelyben a város kijelenti, hogy
az ezredtörzs osztályparancsnokság, 4 század, utászosztály és hadkiegészítő parancsnokság részére
szükséges 1. osztályú kaszárnyát összes melléképületeivel és lovaglóterekkel a beszállásolási törvény
értelmében létesít." (46. kép).Jy
Komárom törvényhatósági bizottsága 1903- július 2-i közgyűlésén határozatot hozott
a laktanya felépítéséről, mely határozatot a honvédelmi miniszter és a cs. és kir. közös
hadügyminiszter július 8-án jóváhagyta és utasította a várost, hogy a laktanyára vonatkozó
építési tervezet megállapítása céljából vegyes bizottságot hozzanak létre. A vegyes
bizottság július 28-án kijelölte a laktanya elhelyezésére megszerzendő telket. (47. kép)40
A lovassági laktanyának kijelölt területen az alábbi létesítmények találhatók (48.
kép):
— „Schnell Pöckl Austallt", azaz „Húspácoló és füstölő gyár";
— Delej Jakab komáromi lakos szénaraktára.
A tervek szerint ezeket a létesítményeket áthelyezik." 41
A város 1903. december 29-én versenytárgyalási hirdetményt írt ki:
„Komárom-Újvárosban keletről az 57. sz. háztelek, északról az ácsi országút, valamint nyugatról
a M.A.V: és délről az ószőnyi határvonal által határolt és természetben a helyszínen már
vállalkozásra felhívottak előtt ismeretes területen egy huszárezredtörzs, egy hadosztály törzs, négy
huszárszázad, egy utászszakasz és egy kiegészítő keretszakasz elhelyezésére szolgáló I. osztályú
lovassági laktanyát szándékozva építeni, ezen építkezésre a város ezennel szűkebb körű pályázatot
hirdet az alábbi feltételek alatt és ezen pályázatban való részvételre {...} Az ajánlattevő zárt ajánlatban
arra tartozik kötelezettséget vállalni, hogy a fent körülírt első osztályú laktanyát minden az
illetékes katonai hatóság által szabályszerű előzetes tárgyalás után megállapítandó és végérvényesen
jóváhagyandó általános és részletes építési tervek és részletes munkatervekben felsorolandó tartozékával
az alább kitűzendő határidőben saját költségén felépíti s a városnak teljes tulajdonául oly
módon és állapotban átadja, hogy az a katonai hatóság által szabályszerűen és kifogástalanul át-
39 (K.L. 1903. máj. 9. 19/4.)
40 Komáromi Fióklevéltár X. 526/1903 (1926:549)
41 Komáromi Fióklevéltár 1093/905 és 1113/905 (1926:549)
vétessék és a város által külön kiküldendő bizottság által is kifogástalanul átvehetőnek mondassék."
(49. kép).42
A pályázatra az alábbiak jelentkeztek: „Kármán Aladár és Ullmann Gyula", „Mande,
Hoffmann és Quittner" vállalkozó cég, „Neuschlosz Ödön és Marczell" vállalkozó cég, „Grünwald
Testvérek és Schiffer". 4i
1904. február 9-én Domány János polgármester a Grünwald Testvérekkel és Schiffer
Grünwald Vilmossal előzetes építési szerződést kötött.44 A belügyminiszter a szerződést
1904. május 5-én jóváhagyta.45
A további tárgyalásokat kis időre megakasztotta az a körülmény, hogy az építendő
Érsekújvár—Komárom vasútvonal tervezett iránya érintette volna a laktanya céljára kijelölt
területet. A vasút végleges nyomvonala azonban ezt elkerülte, miután 1905. április
25-én újabb vegyes bizottsági ülésre került sor, melynek keretében újból tárgyalták az
t t / • A(\
epitesi tervezetet.
Domány János polgármester másnapi ajánlatában kijelentette, hogy a fent már említett
katonaság számára „Komárom szabad királyi város közönsége ...a beszállásolási törvény
alapján egy első osztályú lovassági laktanyát építtet és a megfelelő lovagló tereket is rendelkezésre
bocsátja." Ugyanakkor ezzel egyidejűleg tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a „sz. kir.
Város által építeni kötelezett lovassági laktanya épületét a megkívántató berendezési czikkel a sz.
kir. Város közönsége nem hajlandó ellátni s így azok fenntartását, tisztítását s utánpótlását sem
vállalja el sőt azon kérelmét terjeszti elő, hogy a laktanyában építendő nyitott és fedett lovardák
fenntartása is a katonai hatóság gondozásába utaltassék."41
Az építési tervet a honvédelmi miniszter 1905. október 10-én — egyetértésben a cs.
és kir. közös hadügyminiszterrel —, elfogadta azzal a feltétellel, hogy a részletes építési
terveket a cs. és kir. 5. hadtest parancsnokságával egyeztetni kell. A többszöri egyeztetés
után a „honvédelemügyi m. kir. Miniszter Úr 0 Nagyméltósága 1907. január 4-én kelt 123-208.
számú rendeletével az építendő I. osztályú lovassági laktanyára vonatkozó részletes terveket az
építkezés foganatosítására a cs. és kir. közös hadügyminiszter Úr 0 Nagyméltóságával egyetértőleg
alapul oly föltétellel elfogadta, hogy azon észrevételeket, a melyeket a cs. és kir. 5. hadtestparancsnokság
a részletes építési tervek megküldése mellett a város közönségének tudomására fog hozni, az
építés keresztülvitelével a város figyelembe venni köteles."48
A város közgyűlésel907. július 3-án hozott határozatával elfogadta a végleges építési
szerződést, mely végül — a vállalkozó cégben történt változások miatt — a „Grünwald
Testvérek építési vállalkozókkal" jött létre.49 A szerződést a két miniszter 1907. október
11-én hagyta jóvá.
Forrás;
42 Komáromi Fióklevéltár X. 526/1903 (1926:549)
43 Komáromi Fióklevéltár 1926:549.
44 Komáromi Fióklevéltár 1926:549.
45 Komáromi Fióklevéltár 1926:549.
46 Komáromi Fióklevéltár X. 526/1903 (1926:549)
47 Komáromi Fióklevéltár 4039/tan. 1905. sz. (1926:549)
48 Komáromi Fióklevéltár X. 526/1903 (1926:549)
49 Komáromi Fióklevéltár 464/907 (1926:549)
A vállalkozó cég az alábbi kötelezettségeket vállalta:
— részletes építési tervek elkészítése;
— a cs. és kir. Hadügyminisztérium, ill. az alárendelt hatóságok laktanyára vonatko2;ó
építési rendeleteinek teljesítése;
— építési telek megszerzési költségeinek megtérítése fejében 30000 koronát, az általános
építési tervek költségei fejében 2000 koronát fizet a városnak;
— laktanya telkének a városi és katonai hatóság által előírt rendezése, a telek határain
belüli csatornázás, épületek víz- és gázvezetékkel és felszerelésekkel való ellátása, a
terület bekerítése, parkíroztatása;
— a laktanya épületeinek és tartozékainak fenntartási költségei fejében az átvételkor
15000 korona költségtérítést köteles fizetni a városnak, mely annak fejében vállalja
a laktanyának a jótállási idő lejárta utáni fenntartását.
A laktanya felépítéséért megtérítendő ellenérték: 2.616,175 korona és 59 fillér, melyet
50 éven át törleszt a laktanya használatáért a beszállásolási törvény alapján a cs. és
kir. közös hadügyminiszter. A törlesztés követelését vállalkozó cég a „Cmtralbank der
deutschen Sparkassen in Prag"-r& ruházta át.
Ebből a járulékos építési költségek:
I. Csatornázás 5.4878 kor.23 fillér
II. Vízvezeték 9.804
III. Gázvezeték 11.515 kor. 80 fillér
IV. Gyalogjárda kőburkolat: laktanya főkapujától
Országút — Igmándi út, egészen az újvárosi
gyógyszertárnál lévő (később Corsó étterem, ma:
videotéka) járdáig, 2 m szélesen
15.470 korona
V. Útépítés: Országút kiépítése a vasúti kereszteződéstől
az Igmándi útig; Igmándi út kiépítése az Országúttól
a hídlejáróig, 5 m szélességben
32.128 korona
Összes költség: 123.796 kor.03 fillér
A vállalkozó cégnek a felhívás vételétől számított 30 napon belül el kellett kezdenie a
munkát és 1 éven belül be kellett fejeznie (ebbe a november 15-től február 15-ig terjedő
90 nap nem számítható bele).
A vállalkozó szerződésbeli kötelezettségeinek megtartására és óvadékként 100.000
- 100.000 koronát tett le a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál."50
Komáromi Fióklevéltár 5477/907 (1926:549)
A város 1907. július 3-án tartott rendkívüli közgyűlése a laktanya építésénél előforduló
kérdések elintézésére a polgármester elnöklete alatt egy építési bizottságot hozott
létre, melynek tagjai:5l
Kirchner Mihály
Weszely Lajos
Zechmeister János
Milch Dezső
Vági Ferenc
Boldoghy Gyula
Hajagos Andor
Ifj. Russay József
Fi ló János mérnök
Szíj Ferenc városi aljegyző
Várnay Alajos építési mester
Az elkészült laktanyát 1908. október 29-én mutatta be az építő cég a helyi sajtónak.
A helyszínen Várnay Alajos építész, építési vezető adott felvilágosítást a kérdésekre: „A
modern technika legújabb eszközeinek felhasználásával épített monumentális épület a monarchia
legnagyobb és legszebb laktanyáinak egyike, mely ... az ilyen zsánerszerü épületek között az első
helyen áll." i2
Sárkány Ferenc rendőrkapitány 8455/1908 számú véghatározata: „minthogy a mérnök
jelentése szerint a lovassági laktanya összes épületei a terveknek megfelelőleg november l-re megépültek;
továbbá mivel a tiszti főorvos jelentése szerint az istállók is teljesen kiszáradtak, s ekként
sem biztonsági szempontból nem emelhető kifogás, sem a laktanyában tartózkodó emberek egészségére
ártalmas kihatás nem várható, s az istállók is az összes támasztható állategészségügyi követelményeknek
megfelelnek, a Frigyes főherceg laktanya összes épületeire vonatkozólag a lakhatási engedélyt
1908. november 1-től kezdődőleg megadom s a használatbavételt mint egészségügyi hatóság
engedélyezem. "53
A részben a Magyar Királyi Vasúttól, részben gróf Gyürky Viktornétól vásárolt 24
kat. hold területen az alábbiak épültek:
- 1 db 17 lakásos, 2 emeletes tiszti épület
- 1 db 12 lakásos, 2 emeletes altiszti lak
- 1 db 2 emeletes törzsépület (irodák, betegszobák számára)
1 Komáromi Fióklevéltár 207/6832/1907. sz. kgy. hat. (1926: 549)
2 Várnay Alajos okleveles építőmestert a Grünwald Testvérek Építési Vállalkozók 1907. szeptember 23-
án kelt meghatalmazásukban bízták meg a Komáromban építendő Frigyes főherceg lovassági laktanya
építési munkálatainak vezetésével: „Kijelentjük, hogy Várnai úr ezen építkezés vezetésénél teljes cselekvési
szabadsággal rendelkezik és minden ezen építésből kifolyó ügyiratot cégünk nevében jogérvényesen aláírhat, az ó
aláírását olybá tekintjük, mintha azt magunk írtuk volna alá." Komáromi Fióklevéltár 1926:549.
3 Komáromi Fióklevéltár 12357/1908 (1926:549)
— 4 db 1 emeletes legénységi épület (826 fő részére)
— 1 db markotányos épület (tornaterem, tiszti étkezde, legénységi írószoba) (54. kép)
— 1 db őrségi és börtön épület (55. kép)
— 1 db gazdasági épület (fürdőkkel)
— 3 db fedett lovarda (56-57. kép)
— 10 db istálló (793 egészséges ló részére)
— 1 db istálló beteg lovaknak
— 1 db patkoló épület (5 kovácsműhellyel)
— 1 db felszerelési épület
— 1 db kocsiszín
— 6 db nyílt lovarda
— 1 db tekepálya és 1 db teniszpálya a tisztek számára (58. kép)
— 2 db „Rapid" láncos forgatható kút
Az istállókból trágyaszállító vonatok szállították a közös trágyagödörbe a hulladékot.
A laktanya összes épületét ellátták csatornával, gázzal, vízzel (59. kép). Az épületek vasbetonból
készültek.
Az egyes iparos munkákat helybéli iparosok végezték:
— vízvezeték: Dosztál József
— asztalos: Papp Sándor, Bindernics József, Balogh Miklós, Tóth Jenő, Németh Márton
és fia
— épület-vasalás: Printz Nándor
— mázolás: Fürst Mihály
— szobafestés: Scheiner József
— lakatos munkák: Török András
— a budapesti Schlick gyár „Fenestra" rendszerű ablakokat szállított
— vasfedélszék: Danubius Gyár Rt.
— gázvezeték és csillárok: „Andor és Futtaki" budapesti cég
— faanyag: Milch Nándor és fia újvárosi cége
— parketta: „Első magyar parketta gyár Rt."
— aszfalt, cement: dr. Helvey Tivadar Budapest
— cserépkályhák: Kiss István komáromi kályhás
— vaskályhák: Koch István budapesti cég
— tűzhelyek: Ehrlich budapesti cég
— villámhárítók: Fried Kálmán és fia
— cserepezés: Bese Antal és Haller Ádám komáromi iparosok
54.Komáromi Lapok, 1908. október 31. (41. sz.) 6.
A „Komárom szabad királyi város által a cs. ék kir. Közös hadügyminister által megajánlott
évi bér megtérítése mellett építetett Frigyes főherceg első osztályú lovassági laktanya ... a cs. és.
Kir. Közös hadügyministerium és város által megállapított, a cs. és kir. Közös hadügyministerium
által elfogadott, a m. kir. Honvédelmi minister által jóváhagyott terveknek megfelelően történt
felépítésénél Grünwald Testvérek építési vállalkozók által végrehajtott munkáknak ... foganasított
felülvizsgálatára" 1909. április 9-én került sor. A bizottság „megállapította, hogy az építés közben
az építési naplókban tett kifogások az építés kivitele közben meg lettet szüntetve" emellett azonban
számos hibát és elmaradást talált. Mindezzel együtt a bizottság a teljesített munkákat
ideiglenesen átvette (60. kép).55
A város közönsége már nagyon várta a huszárok megérkezését, ahogy az a Komáromi
Lapok 1909. február 20-i56 számából is kiderült:
„Jönnek a huszárok! Az ősz óta kész lovassági laktanya hamarosan benépesül. Mint értesültünk,
Pallavicini őrgróf ezredes, a cs. és kir. 5. sz. Radetzky huszárezred parancsnoka tegnap
érkezett meg több ezredbeli tisztje kíséretében új állomáshelyére, így a legénység a ma nap folyamán
érkezik meg Pozsonyból és Nagyszombat városunkból és beköltözik az új, kényelmes szép kaszárnyába.
Megindul az élet az eddig kihaltnak látszott új épületcsoport körül és Újváros utcáin gyakori
látványosság lesz ezentúl a Radetzky-huszárok kivonulása." (61. kép).57
„A múlt év decemberében azt ígérte a polgármester, hogy a februári rendes közgyűlés már
tárgyalja a lovassági laktanya átvételét. Utóbb azt mondta, hogy a laktanya ügyében a májusi
közgyűlés már érdemlegesen dönthet. Becsapott először is, másodszor is. A laktanya ügyét sem az
egyik, sem a másik közgyűlés nem rendezte, sőt az utóbbi négy hónapra —jobb szeretnők véglegesen
— szabadságolta magát is a „beteg" polgármestert. Nélküle pedig nem tárgyalhatjuk a laktanya
ügyet, mert az ő bűne az egész. Ma június végén vagyunk. A huszárok öt hónapja ülnek szakácsnőszívekben
és a laktanyában, ami úgy látszik mégis tovább tart mint a mesebeli fazekas kályhája;
eddig legalább nem dőlt össze. De nem is valami jó! Hosszú vajúdás után megszületett végre a
vizsgáló műszaki főtanácsos véleménye. (1909- április 9-én) Nem is hosszú, a hozzáfűzött ellentmondásokkal
és jegyzőkönyvekkel együtt 48 oldal az egész."5S 
A huszárok valóban megérkeztek, berendezkedtek és hamarosan szerves részét
képezték Komárom város életének, ahogy azt néhány újsághír is közzétette: „A
komáromújvárosban állomásozó 5. sz. huszárezred tisztikara ma délután lóversenyt és díjugratást
rendez." (62. kép).59
I9II májusában Komárom városa hirdetést adott ki a lovassági laktanya felügyelői
állására. A számos pályázó közül Nemcsics Lajos komáromi lakatos-iparos, gáz-, víz- és
csatorna szerelő nyerte el a városi közgyűlés bizalmát. Feladata a laktanya területének
és a rajta lévő épületeknek, műtárgyaknak a felügyelete, gondozása, a rongálások elleni
védelem, különböző javítások elvégzése volt.60
55 A felülvizsgálati jegyzőkönyvre a Grünwald Testvérek Építési Vállalkozók 1909- április 30-án kelt
levelükben tették meg észrevételeiket.
Forrás:
Komáromi Fióklevéltár 1926:549
56 Komáromi Lapok, 1909. február 20. (8. sz.) 7.
57 Komáromi Lapok, 1908. október 31. (41. sz.) 6.
58 Komáromi Hírlap, 1909- (X) június 19- (25. szám) 2. György Károlyné Rabi Lenke kutatása.
59 Komáromi Hírlap, 1909 (X) november 6. (45. szám) 6. György Károlyné Rabi Lenke kutatása.
60 Komáromi Fióklevéltár 42545/1911 (febr. 8.) és 5571/1911 (május 17.) 
folyt köv..
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
